szeretem azt, mi kerek és állandó bennem belül mégis egy vándor van váratlan szituktól az impró- vizáció élesedik, az intro-n túl tiltólistás a cink tartalom sok a szó, de a tudásszint andalog ez gyakori, megyünk tova gyalog is HA NEM LEHET SZÁLLNI A VIDÉKEN idétlen kópiák kapják a lökést meg közizlés kómában, értelem szökésben közértben zsömlét vesz maradék lóvéján az élet fölülír problémát, jó példát szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap újra ... újra szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc harc harc harc szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap szélmalomharc plussz néhány nyugodt nap fütyülni kéne rá nem csak kutyák ugatnak szélmalomharc - nyugodt nap

várj, hova mész ? nézd hova lépsz ! az ég csodaszép, a táj csodaszép vagy ezt mondtam már ? csupán utalás üde bass, ONE AB, hallod tud a srác ez BUDAPEST, mint a SOULCLAP nem koporsószeg zene, csak a jó szó megy rá T - I - N- K extra speciál a loop veszi át az irányítást - na ne csináld ! mélybe lecibál, az űrbe repít ki lenyűgöző a látvány, ugye jó megint kint ? friss, a levegő, színek, az illatok akárcsak a MULATÓ AZTÉKOK fent a színpadon ahol mindig megragadjuk az alkalmat arra hogy az üdvözletünket küldjük az összes spannak az ötletgazda lelkünk és tudásunk ez nem utcarap, inkább rímsugárút nincsen tévhit, zene ONE AB, lépni érdemes követni, a szöveg TINK, ez szövetség csak tesszük sétánk nincsen tévhit, zene ONE AB, lépni érdemes követni, a szöveg TINK, ez szövetség csak tesszük sétánk völgyek fölött járok, tartok a hegyhátnak új távlat hív, lépések felváltva követik egymást, közeli hely tán amit keresek, de érzem az út nincs fogytán folyton folyvást kéne lenni irányban a kilátóra lelni, ott a panoráma hibátlan zajnak hiánya mégsem szokatlan egyből világos látásunk kalitkában sokat van tépni kell rácsaink, bárcsak így menne magától, olykor a kurázsi ránkkacsínt igaz, fogékonynak kell lenni rá koszos a seprű, a snare elegánsan slendrián ez segíthet, lelkesít be vagy nem ismersz - JA HÁT ISMERSZ ! nekünk free jazz, mi másnak csupán loop utánunk tekint a neonfényes rímsugárút nincsen tévhit, zene ONE AB, lépni érdemes követni, a szöveg TINK, ez szövetség csak tesszük sétánk nincsen tévhit, zene ONE AB, lépni érdemes követni, a szöveg TINK, ez szövetség csak tesszük sétánk rím rím rímsugárút rím rím rímsugárút rím rím rímsugárút rím rím rímsugárút rím rím rímsugárút rím rím rímsugárút rím rím rímsugárút rím rím rímsugárút

ma megint nem leltem magam bűzlik, ez és ez nem haladt emberre van, bár egyhelyben van tett, ötlet, ehhez ernyedt az agy most, felhők, hova tartotok ? szeretném érezni a napot a tarkómon még a fény menedék van megmeredés, nincs maradás a lépés akkor mégis hova tart ami tovahajt, lejárt vonalak ismert terepek, ismérv kevesebb dehogyis, csak nehezen jut az én túl a sebeken nem túl sebesen, nem sebesen nem is kesereg szinte egyeben minthogy jusson, maradjon, idő legyen sajnálom, ma ez nem jött össze nem azért, mert a vágyak elköltöztek volna tolvaj a szív, hol van a szép ? benned, bennem, mennem nem kell mindketten ráérünk hidd el mindig megvan egymás iránt az ihlet írd le, mond ki, tedd meg lelked bennem tenger talán keseregni csacskaság hisz még élünk, velem van egy macskalány nagykabát kalap nem időszerű, hagyad hát csak megyünk tovább, csak tovább makacskodás, a rossz szájíz hűséges manipuláló hűs éden, űrséta ürességben bolyongás lélek, világ, mindegyik bolygó más gondolnád ? vagy ugyanúgy ugyanaz mindig minden, az ember egy fura faj egy hang sem súgja, hogy a helyzet ura vagy ez kurva unamas mint a zöld fű, mint a fekete hajfürt mint a cián hajnal hétfőn, mi munkába küld szűrt napsugarak fekszenek a síneken valami még visz, dobog, bizsereg sajnálom, ma ez nem jött össze nem azért, mert a vágyak elköltöztek volna tolvaj a szív, hol van a szép ? benned, bennem, mennem nem kell mindketten ráérünk hidd el mindig megvan egymás iránt az ihlet írd le, mond ki, tedd meg lelked bennem tenger

kora hajnal, feljövőben van a nap, az éjfekete tovahalad ruhát vált, majd előjön, kopogtat a redőnyön ez ismerős, indul az egész elölről újra elölről ismét X év óta van ez így, hidd el lesz még most kezdődik minden el a végtelen, az örök ilyen hirtelen a részesei vagyunk, ha vagyunk ameddig vagyunk, minden mi nem megfogható az gyanús pár apróságra van csupán műszerünk betakar, irányít a szürke űr emberisten - emberállat - az ember az elme kincsem, gyenge váram miért nem fogalmazok többesszámban miért ? ... miért ? ... miért ? ... miért ? ... miért ? kevés minden szem akkor is, ha több többet láthat ha több többet láthat többet ! ha több többet láthat többet ! ha több többet láthat többet ! ha több többet láthat többet ! szépen épülnek a rétegek bár szédeleg szívünk néha de a végtelen, az ég, a fény miénk, tiéd, enyém miénk, tiéd, enyém miénk, tiéd miénk, tiéd, enyém miénk, tiéd miénk, tiéd, enyém miénk, tiéd miénk, tiéd, enyém miénk, tiéd szeretnék írni pár sort, de nem jön pedig mit lehetet már mind kiolvastam a jelből hányból ? egyből, százból , felhő amivé válik, itt alig él bármi megáll az idő, esni kezd sok est ilyen, szürkülnek lelkiek meglesz a böjt, poharat újratölt utazni kell, ijesztő a messziföld enyém, miénk lehetne a több éj és délelőtt, a nagybetűs névelők mi lesz, mi lesz ? mi ez ? mindennap bennem van az ihletett pillanatokat elnyomó ellenhang egyben van, szétesík, ez heteim évekig majd rendbe rak édes íz, mit zene nyújt, élesít teret ad, végtelent, bárcsak jönnél velem miénk minden ívű önérzetem

nincs megállás - nincs megélés egészség - zenészlét - elégés

dobok bele kicsit, enyhűljön a kín együltömben jön rím, ha visz, elbűvöl a csend lehet hűvös a szív, derűs azonos mértékben a jelent felfaljuk kétpofára, két kézzel, két lábbal talajon állva, de kérkedve mérgeznek a mutatók, a vekker miért kerget ? mi oka van ? olyan, mintha baszogatna igazából bosszant csak, hogy állandóan sarkamban, sőt lépéssel előttem, több lépéssel értsél meg, nem érem utól, hajsza pénzért megy fillérek, beszélni róla felesleges fergeteges ferde jellemek vannak szerte kint felejtsd el őket, itt törd meg a kontaktot, azt jó napot, járd utad, ámulat verejték, ásni, csinálni a sajátot remélni majd lábnyom marad, ha száll a mámor ez szokásos, tollam, szám tovább jár hajnaltájt, tán sok is, bár komálják homály már sok gondra, vegyes íz nosztalgia tudatunk múltunk, de miért kéne rosszalnia ? létige zajlik ma, volt, van, lesz, itt és most ízlést hoz, hidd és mond - DE LASSAN HAGYJ ÉS MENJ találkozások, munkák barátságot adtak sajátságos családunk neve A HÁLÓZAT a hálózat . . . sok tré kabaré, hagyd a púdert, nem kell adalék felettünk a nagy ég szökésben gátol úgyis meneküléstervek serkennek olykor sejtelmes korból jöttünk, de jutott jóbol nem mondhatjuk nem, de van, hogy minden szűk mégis nem nyugtat mindig meg, hogy minden a régi bevált, stabil, igazából unalom mutatós lassú aszkéta, keresd ugyanott ez életem, az énem, a sorsom olcsón nincs jártasság, evidens, csak mondom öreg FRANK is említette, ezek közhelyek közpénzek elemelve, a média szörnyeteg igazság több oldala, olvadó oldalak jól dereng belülről, mit alkotsz, az kortalan vagyis lehet, ha megérett, istenes aranyérem nem cél, írok és zenélek vannak így többen, ez hálás, ez áldás hitvallással élő elmék, ők társak ez fontos, ezt kiemelni fontos dolgok születtek, amin nem fogtak foltok együtt teremtettük, éltük meg, tudjátok ? A SHOUT OUT NEKTEK MEGY ! a stílus urbánus a percek peregnek, de volt miért a lét most indul igazán, távol a tollpihék

ébredés az álomra, átlósan mázolnak szemeim, a való vásznon van, száz szónak sincs vége duma hova jut, feketelyuk szűrd a szart, keress, nézz át, gyere be, gyújts azték is, villázs is, kapd el, irányítsd amire vagy kíváncsi, bennünk a vidám sikk egyaránt a deprimált, nem vitás ki füstöt, ütemet ölelést, folyamat megkíván csupán ennyi tán ? nézd ! csudás mennyi báj tapad hozzá, nem vér, napsugár, semmi más agyunk, lelkünk, nyelvünk, a világ számunkra van, hogy kozmosz, van, hogy zsákutca ritkán utóbbi, de még az is várható mint állatok gondolataim alatt, az bánat volt forrás, benne formabontás érrendszer, naprendszer közt forgalom jár folyton és folyvást, keresztül kasúl körbe, lefolytás nélküli mozgás folyton és folyvást, keresztül kasúl körbe, lefolytás nélküli mozgás folyton és folyvást, keresztül kasúl körbe, lefolyt ás nélküli mozgás folyton és folyvást, keresztül kasúl körbe, lefolytás nélküli mozgás összeérnek az éjszakák, játékszabály az ösztön, elfagy a vézna vágy nem véd szélkabát, csak örök késztetés ékszer és rozsda jut ránk egyaránt összeérnek az éjszakák, játékszabály az ösztön, elfagy a vézna vágy nem véd szélkabát, csak örök késztetés ékszer és rozsda jut ránk egyaránt hegytető, tó, part, dombok alja forró hajnal, gondolatjel, forgó hajlam kortyolgassad, te főzted tetőznek dolgok, félüres pohár, uccsó csepp, zárni csúcson kell csúcs felett az ég, az ég felett az űr mögötte fasz tudja - hogy montad ? kezd újra lesz új nap, hó, év, szögezném le mindezt szelídnyers szabadvers, tükröm leintesz megint stressz, megint jó, hagulat megingó élet kemény drog, álom szelíd drog szekér fut, egér út, szar ömlik, adódik vadon bent, vadon kint, való nem valódi vagyon nincs, kézben csak, van még más, szív és agy ég és föld, szél és köd, néző vagy, színész vagy ítész vagy, vádlott, vádló, megváltó mindhárom közti feszes átló folyton és folyvást, keresztül kasúl körbe, lefolytás nélküli mozgás folyton és folyvást, keresztül kasúl körbe, lefolytás nélküli mozgás folyton és folyvást, keresztül kasúl körbe, lefolytás nélküli mozgás folyton és folyvást, keresztül kasúl körbe, lefolytás nélküli mozgás összeérnek az éjszakák, játékszabály az ösztön, elfagy a vézna vágy nem véd szélkabát, csak örök késztetés ékszer és rozsda jut ránk egyaránt összeérnek az éjszakák, játékszabály az ösztön, elfagy a vézna vágy nem véd szélkabát, csak örök késztetés ékszer és rozsda jut ránk egyaránt